Bejelentés


Nagyharsány


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










Nagyharsányi csata

A nagyharsányi csata, vagy második mohácsi csata (1687. augusztus 12.) Siklósnál, a Harsányi-hegy lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezér serege között. A „Nagyharsányi csata" megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan a község térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A „második mohácsi csata" elnevezés ennél tehát jóval összetettebb jelenség.

A császári vezérek az Eszék körül táborozó nagyvezért azzal akarták ütközetre bírni, hogy visszavonulást színlelve, átkeltek a Dráván és Mohács felé húzódtak. A nagyvezér, követve őket, az 1526. évi mohácsi csata színhelyének közelében, a Karasica patak melletti Baranyavárnál táborozott. Lotaringiai Károly herceg azonban Mohácsról Siklósra, a harsányi hegy lejtőre vonult és csak itt bocsátkozott ütközetbe.

Az ötvenezres keresztény és a hatvanezres török sereg összecsapása az utóbbinak teljes vereségével végződött. Nyolcezer török elesett, sokan menekülés közben a Karasicába és a Drávába fúltak, körülbelül hétezer törököt pedig a magyarok elfogtak. A győztesek nagy zsákmányt szereztek. A diadal teljes kiaknázását (Belgrád visszaszerzését) csak a keresztény vezérek közti viszálykodás akadályozta meg.

A csata lélektanilag is fontos volt, hisz a közelben vívott első csata Magyarország bukását jelentette annak idején, s ezért a törökök a síkot mindig a „szerencse mezeje” néven említették. Most ők szenvedtek súlyos vereséget ugyanitt.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!